Borsmenta

Eredete:

Nevét, a klasszikus mitológiában szereplő Minhestől, a vonzó nimfáról kapta, akit a monda szerint, Plutó gyanakvó felesége egyik dührohamában letaposott, menta növénnyé változtatott.
Az ókori egyiptomiak és a perzsák is ismerték.
országban is hivatalosan szerepel a gyógyszerkönyvekben. Főleg aromás

Európa összes országában, az Amerikai Egyesült Államokban és több ázsiai országban is hivatalosan szerepel a gyógyszerkönyvekben.

Hatóanyagai:

A növény egésze jellegzetes illatú, kellemes hűsítő és enyhén csípős ízű. A leveleiben illóolaj, cserzőanyag, keserűanyag található.

Hatása:

Fokozza a nyálképződést, elősegíti az emésztést, étvágyjavító, alkalmazták gyomor-, epe-, bélbántalmak ellen, de a borsmenta csökkenti a hányingert is. Bizonyítottan jó szélhajtó, görcsoldó, idegnyugtató, fejfájás-csillapító, fertőtlenítő, vértisztító, és hatásos a légúti megbetegedések kezelésében. Illóolaját hűtőkenőcsökben, rázókeverékekben viszketés mérséklésére használják.

Epebántalmaknál más gyógynövényekkel keverve (például gyermekláncfű, apróbojtorján) használható, ilyenkor tilos édesíteni!

Életre kelti a tespedt központi idegrendszert, serkenti az agyműködést, tisztázza a gondolkodási folyamatokat.